Igazából viszonylag jó kedvem volt. Kicsit labilis, de azért jó. Nem is tudom ,miért határoztam el, hogy én most búskomor leszek. Merthogy elhatároztam. És ha én elhatároztam valamit, verje ki azt valami a makacs fejemből. Sok sikert, Sweetheart.
Szóval mit csinálok ilyenkor? Első lépcsőfok:Zenét hallgatok. Olyanokat ,mint a Nickelback-Lullaby, és társai. Eddigre már igen érzékeny és lehangolt leszek. Aztán jön a következő lépés: Baudelaire ,és a Romlás Virágai. 15 perc olvasás után, már fél úton vagyok a pityergés és a tömeggyilkosság között.Lépcsőfok kipipálva. Harmadik-ez már igen durva az én nézeteim szerint- a saját versek  olvasgatása. Eredmény:Holt Depresszió. És még nem hagytam abba. Könyvel, Mangával ,Filmmel zárom, amin tuti bőgni fogok. Hogy miért csinálom? Talán kienegedem a gőzt. Vagy valami. Nem is tudom, de kéthetente egyszer szükségem van egy ilyenre. Kicsit olyanok ezek az áthüppögött éjszakák, mint a Szaffiban a kormányzó fején a szelep. Utána másnap sokkal jobban vagyok. Hát normális ez?!